Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rend Mária

2005. október 20.

Október 18-án Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesházban a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó újabb szellemi „termékeit” mutatták be. Páter Benedek Fidél (Székelyudvarhely, 1907 – Esztelnek, 1979) főatya Ferences kolostorok című könyve hiánypótló. P. Páll József Leó OFM, erdélyi provinciális kiemelte, hogy a tudós szerző, történetíró kimagasló ember és szerzetes volt. A válságos időkben vezette a ferences rendtartományt. Sas Péter budapesti művelődéstörténész, a könyv szerkesztője elmondta, ez már a harmadik kötet, amely Benedek Fidél kézirataiból megjelenik, és amelyben ismertette a gyergyószárhegyi, esztelneki, mikházi kolostorokat. Ezenkívül tárgyalja a rend máriaradnai és temesvári jelenlétét és olyan különlegességeket, mint a ferencesek hajdani moldvai, bákói és havasalföldi kolostora. Benedek Fidél a második világháborút követő egyházellenes időszakban írta meg kéziratait, kényszerlakhelyen, százféle nehézség és zaklatás közepette. Benedek Fidél beiratkozott a kolozsvári tudományegyetemre, majd annak elvégzése után, 1945-ben, a Tatárbetörés Csíkba, 1661-ben című szakdolgozatával doktori fokozatot szerzett. Ő még használhatta, feldolgozhatta és beépíthette tanulmányaiba a ferences rend levéltárának és könyvtárának 1951-ben elkobzott anyagát, így olyan forrásanyag szerepel munkájában, amely azóta sem áll a tudományos kutatás szolgálatában. /Fodor György: A ferences lelkiség és történelem nyomán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2006. szeptember 9.

Két évvel ezelőtt referendum keretében dőlt el, hogy az egykori tanító, Adorjáni Károly nevét kapja a Marossárpataki Általános Iskola. Adorjáni több mint húszéves munkáját lánya, Rend Mária folytatta 40 éven át. A névadási ünnepségre az ősz folyamán kerül sor, amikor a falumonográfiát is írt tanító neve kerül az intézmény homlokzatára. /Iskolanévadás Marossárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

2010. október 26.

Kettős ünnepély Marossárpatakon
Október 10-én kettős ünnepély helyszíne volt Marossárpatak.
A vasárnap délelőtti istentisztelet után a református közösség átvonult az iskola udvarára, ahol második alkalommal vett részt az iskola nevét viselő néhai Adorjáni Károly iskolaigazgató mellszobrának a felavatásán és az aradi vértanúk tiszteletére szervezett megemlékezésen.
Mózes Sándor, az iskola tanára röviden ismertette Adorjáni Károly pedagógusi és közéleti tevékenységét. Ő volt a sárpataki Hangyaszövetkezet és Hitelszövetkezet megalapítója. Hitelszövetkezeti tevékenységének köszönhető, hogy az 1930-as években áruba bocsátott felső Teleki-udvar birtoka nem került idegen kezekbe, hanem sárpataki kisgazdák vásárolhatták meg.
A továbbiakban elmondta, hogy 2008 tavaszán, néhány héttel a helyhatósági választások előtt már felavatták Adorjáni Károly mellszobrát, de mert nem időtálló anyagból készült, egy év eltelte után szétesett és üresen állott a talapzat. Az önkormányzat kérésére Miholcsa József szobrászművész műkőből elkészítette a szobrot, és ezért került sor a másodszori szoboravatásra.
Ezután Stupár Károly református lelkész megáldotta a szobrot, majd az önkormányzat vezetője, Kozma Barna polgármester és Miholcsa József művész, a szobor alkotója virágkoszorút, míg Adorjáni Károly rokonai, az unokák virágcsokrokat helyeztek el a szobor talapzatára.
A szobor felállításáért Rend Mária nyugdíjas tanítónő, Adorjáni Károly leánya mondott köszönetet az önkormányzatnak és a szobrászművésznek.
Az 1848-49-es szabadságharc bukását követő megtorlásról, az aradi vértanúk mártírhaláláról Török Gabriella, a nőszövetség elnöke mondott beszédet. Fekete Anna Petőfi-verset szavalt.
A megemlékezés színfoltja a református kántor vezette női dalárda bemutatkozása volt.
Gálfi Tibor, Marossárpatak, Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998